Bálvány híján (Végre)

Végre lesütöd

vizslató vizsla szemed,

kioktató hangod

bereked.

Itt van egy negró, kérsz?

Pilláid dörzsölöd,

homlokon csapod

önmagad.

Állásokban pontot

képviseltél,

s azt vélted,

a korlátolt gonoszságot

fürkészed.

Kérsz egy új szemet?

Remeg a kezed.

Ott van egy üveg

pálinka a stelázsin,

balra az urnától,

melyben a por még

mindig nyugtalanul

kavarog.

Legózhatsz,

de akár folytathatod

középszerű, kényszerű

sertepeltélésed,

magányos bálványt

is építhetsz belőle.

Nekem már tökmindegy,
hála neked és társaidnak,
kik nem hagytak örömöt
sem gyászt, most már

szarok rá,

mert ugyanazt teszem,

mint egykoron.

Izzadtságos

gondolkodásod

eredményét aláírni

ne felejtsd. Legalább

egy jó helyen

szerepeljen a

kibaszott

aláírásod.