Egység

csak neked mondom el

Smá Iszráel

mindenem

Hásem

fényes kapu

Eloheinu

életem

Hásem

mindörökké ad

Ehád

Hanuka

 

gyertyából ünnep
nyolc napon át fénycsóva
mely erősödik
mint a ki nem mondott hit
mely szabad szellemet szül

Hajléktalanság

nincs semmije
még annál is kevesebb
mindent elveszít
sikítása visszhangzik
a villamos elindul

xxx 

ráncos hajtincsek
kincsekkel teli szatyor
nincs otthona
siető világ ellen
kirabolja a város

Sábeszi tankák

 

gyertyagyújtáskor
áldás száll le az égből
nyugalom suttog
szentté válik a profán
mi jön a végtelenből
 

xxx
 

I-sten illata
átöleli lényemet
pihenőnapon
éledő hangja  éltet
légies könnyedséggel

I-sten a valóság

 

Az emberek az éjszakai pillangókhoz hasonlóan, akik a sötétségben a fény forrását keresik, a szó szoros értelmében vett valóság után kutatnak, mivel úgy vélik, hogy annak megfogalmazása  megkönnyítheti a földi létet, esetleg megmentheti az emberiséget a pusztulástól. Nemes célok, azonban eme kutatók némelyike nehezen tudja elfogadni, hogy ő is, akár a valóságunk is csak egy teremtmény, holott ez tény és evidencia. Ha nem lenne teremtmény, hogyan létezne, talán magától jött létre? Aki úgy véli, hogy nem teremtmény, valójában önmaga létezését tagadja. A tudás, hogy teremtmény vagy, akinek rendeltetése van, szeretetet, szerénységet, alázatot, életigenlést stb. ébreszt.

Ha teremtmények vagyunk, tudnunk kell azt, hogy létezésünk céljának, illetve a Teremtő létének bizonyítása azért nem járt sikerrel, mert a kutatók egyetlenegy dologtól nem tudtak elvonatkoztatni, ami evidens: azt, hogy emberek. S mint teremtettek, szubjektív lények, akik igyekezetüktől függetlenül képtelenek a tárgyilagos valóság leírására, nem csak azért, mert a nyelv korlátai ezt lehetetlenné teszik, hanem azért is, mert csak a saját szemszögükből írják le a valóságot, amelyet egy másik ember, a saját szubjektv szemszögéből akár meg is dönthet, és így az elmélet veszít a hitelességén.

Mi lehet a megoldás? Mivel mi mindannyian szubjektív, reaktív perspektívákból tekintünk a valóságra, igazságra, I-stenre, úgy tudnánk megközelíteni a tények tárgyilagosságát, hogy minden élő ember perspektíváját figyelembe véve összefoglaljuk eme szubjektív véleményeket egy olyan egészbe, amely minden ember hozzáállását tükrözi. S ha már mindenki egyetért a valóságról alkotott véleménnyel, máris közelebb kerülünk önmagunkhoz, a valóságunkhoz, I-stenhez

Lehetetlen feladatnak tűnik, de talán egy nap elérkezünk arra a szintre, hogy ez fontossá válik számunkra.

A „haragos” I-sten

 

Többször hallottam olyan előadásokat, illetve olvastam írásokat, amelyekben I-stenhez emberi érzelmeket, emberi tulajdonságokat és cselekedeteket rendelünk hozzá, és mindezt azért tesszük, hogy jobban megértsük I-sten működését.

A Tórában több helyen is szó esik arról, hogy I-sten hogyan cselekszik, pld. „leszáll”, valamilyen érzelemből fakadóan, mint az emberek. Gyakran említésre kerül, hogy I-sten esetleges „haragjából” erednek a tettei, pld. az Özönvíz esetében, Szodoma és Gomora büntetésekor, Kánaániták kiírtásakor stb. Felvetődik a kérdés, hogy I-sten valóban haragos-e, vagy pedig a magyarázók csak miattunk hozzárendelték ezt az érzelmet? És I-sten valóban „leszáll”, vagy ez a cselekmény valójában a döntéshozatalának folyamatát hivatott leírni?

Lássuk: az Özönvíz (1Móz 6-8) egy szóval sem említi, hogy I-sten haragos lett volna, amikor eldöntötte, hogy özönvízzel sújtja a földet: „Amikor azonban az Úr látta, hogy nagy az ember gonoszsága a földön, és hogy szíve minden gondolata folyton gonoszra irányul, megbánta az Úr, hogy embert alkotott a földön, és mélyen bánkódva szívében így szólt: »Eltörlöm a föld színéről az embert, akit teremtettem, az embert és a jószágot, a csúszómászót és az égi madarat, mert bánom, hogy alkottam őket!«

Szodoma és Gomora  elpusztításakor sem haraggal döntött I-sten, hanem megállapította, hogy bűnösök a város lakói: (1Móz: 18) ”Azt mondta tehát az Úr:  »Szodoma és Gomora ellen sok a panasz és jajkiáltás, és a bűnük igen súlyos. Lemegyek hát, és megnézem, hogy megtudjam, vajon teljesen a hozzám szállt kiáltás szerint cselekedtek-e vagy sem!«

A fenti példákból is látszik, hogy I-sten nem haragos, hanem megállapít, és ítél: szigorral vagy kegyelemmel. Az, hogy bennünket, embereket, az ítélete hogyan érint, más dolog, mert általában nekünk szükségünk van ahhoz, hogy érzékelések és érzelmek legyenek belevegyítve tetteinkbe, a történésbe, mert így működünk. Az egyszerűbb érzésekből kiindulva (ha fázunk, befűtünk, vagy felöltözünk, ha éhesek vagyunk, eszünk stb.), és ezeket kiterjesztve (ha szomorúak vagyunk, akkor vigasztalást keresünk stb.) az élet minden egyes területén az érzékeink és érzelmeink vezérelnek. Mert így lettünk teremtve: az érzelmek az emberi lét mozgatórugói, de ez nem jelenti azt, hogy a Teremtő is így működik, sőt…

Minderre a legjobb példa a düh érzetének példája, amely elválaszt, rekeszt, és egyfajta tehetetlenséget jelent (vagy más néven: felháborodás, felindultság, indulat, harag, méreg, bosszú, ideg, gyűlölet stb.). Ha dühösek vagyunk, tulajdonképpen nem csak a magunk tehetetlenségéről adunk tanúbizonyságot, de azt is feltételezzük, hogy van I-stenen kívül más entitás. Hiszen, ha tudjuk, hogy nincs más létező, csak Ő, a dühnek nincsen helye életünkben, hiszen a düh helyett a bizalom lép fel. Leegyszerűsítve: ha dühösek vagyunk, az nem jelent mást, mint bálványimádást. Ha pedig a düh egyenlő a bálványimádással, akkor I-sten hogyan lehet dühös? Talán bálványimádó volna az, aki mindent teremtett?

 

 

Hana Emuna bat Avraham Avinu
tanítvány

Fényképek és tankák 8.

Fényképezte: Bartolec Igor

Tanka: Hornyik Anna

Fényképezte: Bartolec Igor

Tanka: Hornyik Anna

Fényképezte: Bartolec Igor

Tanka: Hornyik Anna

 

Fényképek és tankák 7.

Fényképezte: Bartolec Igor

Tanka: Hornyik Anna

Fényképezte: Bartolec Igor

Tanka: Hornyik Anna

Fényképezte: Bartolec Igor

Tanka: Hornyik Anna

 

Ikertestvér-lelkem

 

Most már értem,
miért volt szükség rád,
        éveken keresztül irányt
                mutattál
és kérdéseimre válaszoltál,
     tanácsot soha nem adtál,
csak most
                 hogy búcsúzol és elmész,
 amire megtanítottál:
      hogy magamra
támaszkodjak és
      emberekbe ne bízzak feltétlenül
        és meggondolatlanul,
csak én tudom
          élni a nekem szánt életet,
   mit ajándékba kaptam és
                     az éveket,
sokáig és sokszor vigasztaltál,
           vállaltad a rossz szerepét,
         hogy túléljem az élet versenyét,
  de most, hogy elköszöntél,
         s meghalsz bennem,
     köszönöm, hogy voltál nekem
          ikertestvér-lelkem.

Fényképek és tankák 6.

 

Fénykép: Nagy M. Hedvig

Tanka: Hornyik Anna

Fénykép: Nagy M. Hedvig

Tanka: Hornyik Anna

Fénykép: Nagy M. Hedvig

Tanka: Hornyik Anna

Fényképek és tankák 5.

 

Fényképrészlet Bartolec Igor fényképéből

Tankát írta: Hornyik Anna

Fényképek és tankák 4.

 Fényképezte: Bartolec Igor

Tanka: Hornyik Anna

Fényképezte: Bartolec Igor

Tanka: Hornyik Anna

Fényképezte: Bartolec Igor
Tanka: Hornyik Anna

Fényképek és tankák 3.

 

Silence:

Fényképezte: Bartolec Igor

Tanka: Hornyik Anna

Cím nélkül

Fényképezte: Bartolec Igor

Tanka: Hornyik Anna

Fényképek és tankák 2.

 

Flowers

Fényképezte: Bartolec Igor

A tankát hozzá költötte: Hornyik Anna

The Moon Tonight

Fényképezte: Bartolec Igor

A tankát hozzá költötte: Hornyik Anna

Fényképek és tankák 1.

 

Autumn Rain

Fényképezte: Igor Bartolec

Tanka: Hornyik Anna

Spider from Mars

Fényképezte: Igor Bartolec

Tanka: Hornyik Anna

A muszár mozgalom

 

 

A muszár mozgalom egy zsidó etikai, oktatási és kulturális mozgalom, amely a 19. századi Litvániában alakult ki, különösen az ortodox litván zsidók körében. A héber muszár (מוּסַר) kifejezés a Példabeszédek könyvéből (1:2) származik, és az erkölcsi magatartást, az oktatást vagy fegyelmet írja le, az ember nevelését arra, hogyan kell megfelelően viselkedni. A kifejezést a muszár mozgalom használta, hogy tovább bővítse a tanításokat az etikai és spirituális utakra vonatkozóan. A muszár mozgalom jelentős mértékben hozzájárult a muszár irodalomhoz és a zsidó etikához. A mozgalom a 21. században újjáéledt minden felekezethez tartozó zsidók körében, különösen az Egyesült Államokban.

 

Eredete

 

A muszár mozgalom a nem haszid ortodox litván zsidók körében a felvilágosodás által kiváltott társadalmi változásokra, valamint a sok európai zsidó körében a Hászkálá mozgalomra adott válaszként alakult ki. A történelemnek ebben az időszakában az antiszemitizmus, sok zsidónak a kereszténységbe való asszimilációja és a Települési Paleában élő sok zsidó elszegényedett életkörülményei súlyos feszültséget és csalódást okoztak. A litvániai zsidóság számos intézménye kezdett felbomlani. A vallásos zsidók attól tartottak, hogy életmódjuk kicsúszik a kezükből, a hagyományos zsidó törvények és szokások betartása hanyatlóban volt, és még azok is, akik hűek maradtak a hagyományhoz, elvesztették érzelmi kapcsolatukat annak belső értelmével és etikai magjával.

 

Korai vezetők

 

A mozgalom alapítását Jiszráel Lipkin Salanter rabbinak (1810-1883) tulajdonítják, bár a mozgalom gyökerei a klasszikus muszár irodalomban korábban megfogalmazott eszmékből táplálkoztak. A muszár mozgalom megalapítása előtt a muszár a magányos keresők gyakorlata volt; Salanter-nek köszönhetően egy népszerű társadalmi/spirituális mozgalom alapjává vált.

 

Yisrael Salanter rabbi

 

Yisrael Lipkin Salanter, egy ígéretes fiatal rabbi, aki a litvániai Szalántaiban élt, és kivételes tudással rendelkezett a zsidó jogban, kezdetben a tanára, Yosef Zundel Salant rabbi (1786-1866) inspirálta arra, hogy életét a muszár terjesztésének szentelje. Zundel Salant Chaim Volozhin és Akiva Eiger rabbik tanítványa volt, akiknek mélységesen jószívű és alázatos viselkedése és egyszerű életmódja felkeltette Yisrael Salanter érdeklődését. Zundel Salant állítólag arra ösztönözte Salantert, hogy a muszárra összpontosítson.

 

A széles körben elismert, kivételes tehetségű rabbinak tartott Yisrael Salanter egy vilnai jesiva vezetője lett, ahol a közösségben gyorsan ismertté vált a tudományosságáról. Hamarosan lemondott erről a posztról, hogy saját jesivát nyisson, amelyben a hagyományos zsidó rabbinikus művekben, különösen a muszár irodalomban tanított etikán alapuló erkölcsi tanításokra helyezte a hangsúlyt. Szalanter az általa alkalmazott megközelítést Muszár-megközelítésnek nevezte, a héber etikai fegyelmet vagy korrekciót jelentő szóval.

 

A muszár irodalom tanulmányozásának ösztönzésére törekedve Szalanter három muszár irodalmi művet adott ki újra Vilnában: Mesillat Jesharim, írta Moshe Chaim Luzzatto, Tikkun Middot ha-Nefesh, írta Salamon ibn Gabirol, és Cheshbon Ha-Nefesh, írta Menachem Mendel Lefin.

 

Különösen a zsidó üzleti etika tanítására koncentrált, mondván, hogy ahogyan az ember gondosan ellenőrzi, hogy az étele kóser-e, úgy kell ellenőriznie, hogy a pénzét kóser módon keresi-e.

 

Salanter rabbi példát mutatott a litvániai zsidó közösségnek az 1848-as kolerajárvány idején, biztosította, hogy a zsidók számára szükséges segélymunkákat sábátkor zsidók végezzék (a sábátkor történő munkavégzés általános tilalma ellenére), és elrendelte, hogy azok a zsidók, akiknek az élete veszélyben volt, inkább egyenek, mint böjtöljenek Jom Kippurkor.

 

1848-ban a cári kormány létrehozta a vilnai rabbiképzőt és tanítóképzőt. Szalantert jelöltként jelölték az iskola tanárai közé, de ő visszautasította az állást, és elhagyta Vilnát.Szalanter Kovnóba költözött, ahol a Nevyozer Kloizban egy muszár-fókuszú jesivát alapított.

 

1857-ben Németországba költözött. Ekkorra saját kovnói tanítványai már elkezdték létrehozni saját jesiváikat Kelmében, Telzben és másutt. Salanter később segített egy másik intézmény, a Kovnói Kollel megalapításában.

 

Németországban megalapította a Tevunah című folyóiratot, amelyet részben a muszárnak szentelt. Salanter rabbi számos, a Tevunah-ban megjelent cikkét összegyűjtötte és megjelentette az Imrei Binah-ban (1878). Iggeret ha-Muszár ("etikai levél") című írása először 1858-ban jelent meg, majd ezt követően többször is. Számos levelét 1890-ben az Or Jiszráél ("Izrael fénye") című folyóiratban (szerkesztő: Blazer Jitzchak rabbi) adták ki. Számos beszédét az Even Jiszráélben (1883) tették közzé.

 

Salanter írta továbbá az "Egy esszé a Szent Tóránkat tanulók megerősítésének témájáról", amelyet tanítványai az Etz Pri című esszégyűjteményben adtak ki. Ez az esszé azért fontos, mert a tudatalatti fogalmát vizsgálja, jóval azelőtt, hogy a fogalmat Sigmund Freud népszerűsítette volna. Salanter esszéjében a tudatos ("kintiség" [chitzoniut]) és a tudatalatti ("bentiség" [penimiut]) folyamatok fogalmát és az ember pszichológiai, érzelmi és erkölcsi működésében betöltött szerepüket fejti ki. Salanter elmagyarázza, hogy az ember számára döntő fontosságú, hogy felismerje, mik a tudatalatti motivációi [negiot], és dolgozzon ezek megértésén. Azt is tanítja, hogy a tudatalatti impulzusok elsajátításán az érzelmi nyugalom idején érdemes dolgozni, amikor az ember inkább ura a gondolatainak és érzelmeinek. Salanter hangsúlyozza, hogy amikor az ember egy eseményre adott heveny érzelmi reakció közepette van, nem feltétlenül ura gondolatainak és képességeinek, és nem fér hozzá azokhoz a megnyugtató perspektívákhoz, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a tudatos elme közbe léphessen.

 

Második generáció

 

Salanter halála után a muszár mozgalmat tanítványai vezették, akik azt különböző módon fejlesztették tovább.

Salanter legidősebb tanítványa, Simcha Zissel Ziv rabbi, Kelme és Grobin jesivákat vezetett. Ezek a jesivák több szempontból is szakítottak a jesivák bevett modelljeivel, különösen azzal, hogy jelentős időt szenteltek a muszártanulásnak és az általános, nem zsidó tanulmányok tanításának. Simcha Zissel olyan beszédeket is írt, amelyek mélyen foglalkoztak az erkölcsi erények kérdéseivel, és különös figyelmet fordítottak a mások iránti szeretet fontosságára.

Salanter másik tanítványa, Yitzchak Blazer rabbi 1861-2-ben Szentpétervár főrabbija lett, később pedig a kovnói kollégiumot vezette. Blazer Salanter számos írását is kiadta.

Salanter harmadik vezető tanítványa, Naftali Amszterdam rabbi Helsinki főrabbija lett.

Hillel Goldberg tudós és mások Salantert "pszichológusként" és moralistaként is jellemezték.

 

Harmadik generáció

 

A következő generációban a muszár mozgalom vezetői közé tartozott Zissel tanítványa, a szlabodkai Nosson Tzvi Finkel és a novaradoki rabbi Yosef Yozel Horwitz. Az e két férfi által alapított iskolák lettek a muszár legnagyobb és legbefolyásosabb iskolái. A Finkel által alapított szlobodkai iskola különösen befolyásos lett, de a novaradoki iskola is jelentős követőkre tett szert. Louis Jacobs a következőképpen írta le a két iskola közötti különbséget:

 

Szlobodkában azt tanították: az ember olyan nagyszerű, hogyan vétkezhetne? A Navaradokban azt tanították: az ember olyan kicsi, hogy merne vétkezni?

 

Vita

 

A későbbi években az ortodox közösség nagy részeiben ellenállás alakult ki a muszár mozgalommal szemben. Sokan ellenezték az új oktatási rendszert, amelyet Yisrael Salanter hozott létre, mások pedig azzal vádolták, hogy a hagyományos módszerektől való eltérés nem kevésbé biztosan vezet az asszimilációhoz, mint a klasszikus német reformjudaizmus útja.

 

1897-ben Eliezer Gordon a Telshe jesiva élére új muszárfelügyelőt vett fel, Leib Chasman rabbit, aki nagyon szigorú muszár-rendszert vezetett be a jesivában. A diákok közül sokan ellenezték ezt a szemléletet, amely a diákság körében elégedetlenséget okozott. Ugyanebben az időben a Szlobodka jesivában is kitört a muszár elleni ellenérzés. Litván rabbik egy csoportja ekkor nyilatkozatot tett közzé a Ha-Melitz című héber újságban, amelyben ellenezte a muszártanulást. A YIVO Enciklopédia szerint azzal érveltek, hogy bár az erkölcsi szövegek tanulmányozása a Tóra-tanulás tiszteletre méltó, bár határozottan korlátozott eleme, magának a szentéletű Salanternek bizonyára nem állt szándékában felborítani a hagyományos prioritásokat, és semmiképpen sem akart létrehozni egy új szektát, amely maga is hozzájárul a hagyományos zsidó élet összeomlásához, hiszen, állítása szerint az ellen harcol. Ez a héber sajtóban hasonló nyilatkozatok, ellennyilatkozatok és a muszár mellett és ellen szóló polémiák hullámát indította el, amely visszhangzott a hagyományos körökben. Végül egyfajta egyensúly alakult ki, a muszár sok jesivában megmaradt, és a legszívélyesebb támogatói és ellenzői külön, de rokonszenves helyszíneket találtak maguknak.

 

A II. világháború után

 

A muszár mozgalomban részt vevő zsidók közül sokan a holokausztban haltak meg. Hillel Goldberg írta, hogy csak a második világháború előtt volt a muszár "még élő közösség".

 

A muszár mozgalom néhány tanítványa azonban Izrael földjén telepedett le, és ott muszár jesivákat alapítottak [idézés szükséges].

 

Bár a muszár mozgalom számos egykori diákja az Egyesült Államokban telepedett le, és különböző zsidó intézményekben vett részt, a 20. században kevés hivatalos, a muszárnak szentelt intézményt hoztak létre[1].

 

Sok hagyományos jesiva világszerte azonban továbbra is szánt a hét folyamán némi időt a muszárra, és ez ma is így van, ezt az időt gyakran a muszár irodalom tanulmányozására fordítják.

 

A 21. századi megújulás

 

A 21. század elején Észak-Amerikában a zsidó világ különböző rétegeiben jelentős érdeklődés ébredt fel a muszár mozgalom iránt.

 

Az Alan Morinis által alapított, jelenleg Avi Fertig által vezetett Muszár Intézet igen széleskörű elérést ért el, több mint 7000 taggal és 400 chaveirimmel, azaz a gyakori muszártanulás iránt elkötelezett tagok elkötelezett csoportjával. Az ortodox közösségen belül a Micha Berger rabbi által alapított AishDas Society és a Zvi Miller rabbi által alapított Salant Foundation olyan szervezetek, amelyek muszár csoportokat, tanfolyamokat és egyéb tanítási eseményeket szerveznek. Yechiel Yitzchok Perr, Hillel Goldberg, Elyakim Krumbein, Avi Fertig, David Jaffe és Micha Berger rabbik olyan ortodox rabbik, akik angol nyelvű könyveket adtak ki a muszár különböző aspektusairól. Mind a Mussar Institute, mind az AishDas Society alapítói sok inspirációt találtak Hillel Goldberg rabbi angol nyelvű művében, a The Fire Within-ben: A muszár élő öröksége (1987) című könyvében. Dr. Alan Morinis, a Muszár Intézet alapítója azt írja, hogy "ez volt a bevezetés a spirituális vonalamba.... különleges helyet foglal el (számomra)". Micha Berger rabbi megjegyzi, hogy ez volt az a könyv, "amely arra inspirált, hogy felfedezzem a muszárt", egy olyan témát, amely már az AishDas Társaság alapítójaként is központi szerepet játszott az életében.

 

Bár a muszár mozgalom történelmileg ortodox zsidó mozgalom volt, megközelítése jelentős vonzerőt nyert a nem ortodox zsidók körében, akik a 21. századi újjáélesztésének nagy részét vezették. A Muszár Intézet és az Ira F. Stone rabbi által alapított Kortárs Muszár Központ azon intézmények közé tartozik, amelyek a muszár gyakorlatának nem ortodox keretek között történő elterjesztésére törekedtek. Morinis Everyday Holiness (ford. megj: Mindennapi Szentség 2007) és Stone A Responsible Life ( ford. megj: A felelőségteljes élet 2007) című könyve azon népszerű könyvek közé tartozik, amelyek felkeltették a kortárs érdeklődést a muszár mozgalom iránt. A muszárt "feltörekvő és növekvő jelenségként" jellemezték a reformjudaizmuson belül, és a konzervatív judaizmus vezetői vitatkoztak arról, hogy a muszárnak a megközelítés középpontjában kell-e állnia. Geoffrey Claussen az Elon Egyetemről úgy érvelt, hogy a muszár mozgalom zsidó gyakorlatról alkotott felfogása különösen értékes lehet a konzervatív judaizmus számára. Greg Marcus, az American Muszár nevű szervezet munkatársa azzal érvelt, hogy a muszár sok olyan amerikai zsidó számára is elérhető, akik nem beszélnek héberül, és az amerikai zsidók spirituális igényeihez igazítható.

 

Néhány muszár csoportnak nincs kapcsolata zsinagógákkal, de számos zsinagóga indított programokat a muszár tanulmányozására. Vannak olyan online közösségek is, amelyek a muszár és a jellemvonások fejlesztésének felfedezésével foglalkoznak.

 

A muszár gyakorlása bekerült a tantervbe a zsidó nappali iskolákban, mint például a Gann Akadémián és a rabbiképző iskolákban, mint például a Zsidó Vallás Akadémián (Kalifornia) és a Rekonstruktivista Rabbiképző Főiskolán.

 

Egyes tanárok nemcsak zsidók, hanem nem zsidók körében is ajánlják a muszár gyakorlását. Ahogy a Muszár Intézet honlapja magyarázza:

 

Az ortodox zsidó közösség azért hozta létre a muszárt, hogy segítsen az embereknek legyőzni azokat a belső akadályokat, amelyek megakadályozzák őket abban, hogy az élet törvényeinek és parancsolatainak - a micváknak - megfelelően éljenek. Ez a közösség hajlamos arra, hogy a muszárt a saját hitétől és gyakorlatától elválaszthatatlannak tekintse, de az emberi valóság, amellyel a muszár foglalkozik, valójában egyetemes, és az általa kínált ajándékokat minden ember használhatja."

 

Elmélet és gyakorlat

 

A Muszár Intézet honlapja elmagyarázza, hogy:

 

A muszár egy olyan szemlélődő gyakorlatok és gyakorlatok ösvénye, amelyek az elmúlt ezer év során fejlődtek ki, hogy segítsenek az egyéni léleknek meghatározni, majd áttörni azokat a gátakat, amelyek körülveszik és akadályozzák a belső fény áramlását az életünkben. A muszár a technikák és megértések kincsestára, amely mérhetetlenül értékes útmutatást nyújt életünk útjához.... A muszár-gyakorlat célja, hogy felszabadítsa a lélekben élő szentség fényét. Minden gondolatunk és cselekedetünk gyökerei a lélek mélyére vezethetők vissza, a tudatosság fényének elérésén túl, ezért a muszár által kínált módszerek közé tartoznak a meditációk, az irányított elmélkedések, a gyakorlatok és az énekek, amelyek mind arra szolgálnak, hogy behatoljanak a tudatalatti sötétségébe, hogy természetünk gyökerénél fogva változást idézzenek elő[26].

 

A muszár gyakorlatok közé tartozik a szövegtanulmányozás, a meditáció, a csend és az elvonulás, a naplógyakorlatok, a kántálás (nigunim), a szemlélődés, a vizualizáció, a cedáká és a másokért végzett jócselekedetek[27][19].

 

Muszár irodalom

 

A muszár mozgalom egyik központi gyakorlata a klasszikus muszár irodalom tanulmányozása és meditálása volt. A muszár irodalom klasszikusai, amelyeket a muszár mozgalom nagyra értékelt, többek között a következők voltak:

 

Chovot HaLevavot, rabbi Bahya ibn Paquda (11. század).

Ma'alot HaMiddot, rabbi Yehiel ben Yekutiel Anav római rabbi

Kad HaKemah, írta Bahya ben Asher rabbi, spanyol kabbalista

Mesillat Yesharim és Derech Hashem, rabbi Moshe Chaim Luzzatto rabbi

Orchot Tzaddikim (Az igazak útjai), névtelen szerzőtől.

Tomer Devorah (Debóra pálmafája), rabbi Mózes ben Jákob Cordovero rabbi

Shaarei Teshuvah (A bűnbánat kapui), rabbi Yonah Gerondi

Hilchot Deot, Maimonidész (rabbi Moshe ben Maimon)

A nyolc fejezet Maimonidésztől (Rabbi Moshe ben Maimon)

Madreigat Ha'Ádám rabbi Yosef Yozel Horwitz

Cheshbon HaNefesh (A lélek elszámolása) rabbi Menachem Mendel Lefin of Satanov-tól (részben Benjamin Franklin tizenhárom erényről alkotott elképzelésén alapul).

A vilnai gáon "Muszár levele".

 

Sábáti tanulmányozás

 

Israel Salanter a muszár irodalom csoportos tanulmányozását ajánlotta. Az egyik szövegben arról beszélt, hogy sábátkor össze kell jönni tanulni:

 

Az elfoglalt ember mindenütt rosszat tesz, ahol csak megfordul. Rosszul megy a dolga, elméje és ereje összezavarodik, és a gondok és a zűrzavar béklyóinak alávetetté válik. Ezért szent szombaton jelöljetek ki egy időpontot, hogy egy meghatározott órában összegyűljenek... a város nevezetes emberei, akiket sokan követnek, az erkölcs tanulmányozására. Beszéljetek csendesen és megfontoltan, tréfa és irónia nélkül, becsüljétek meg az ember jó tulajdonságait és hibáit, hogyan kell megrostálni, hogy az utóbbiaktól elforduljon és az előbbieket erősítse. Ne döntsétek el a dolgokat egyetlen pillantással, osszátok el egymás között a jó munkát - ne vegyetek el sok időt, ne vegyetek magatokra túl nagy terhet. Apránként sok minden összegyűlik majd... Az elmélkedés csendjében, az ésszerű tanácskozásban mindenki erősíteni fogja embertársát, és meggyógyítja szívének ostobaságát, és megszünteti lusta szokásait.

 

Meditáció

 

A muszár mozgalom számos olyan zsidó meditációs gyakorlatot támogatott, amelyek az önvizsgálatot és a vizualizációt használják, és amelyek segíthetnek az erkölcsi jellem javításában. Számos meditációs technikát Simcha Zissel Ziv rabbi írásaiban írt le. Alan Morinis, a Muszár Intézet alapítója reggeli meditációs gyakorlatokat ajánl, amelyek akár négy percesek is lehetnek. A Morinis által ajánlott meditációk egyike az egyetlen szóra való összpontosítás gyakorlata: a héber Sh'ma szó, ami azt jelenti: "halljad".

 

Nigunim és kántálás

 

A muszár mozgalom a nigunim kántálását is szorgalmazta, annak felismerésén alapulva, hogy a zene hogyan hat a belső életre. A 19. században a muszár mozgalom kialakította saját, jellegzetes nigun kántálási hagyományait. 21. században a nigunimokat a muszár tanulmányi ülések kezdetén és végén is használhatják, és segíthetnek az érzelmes muszár élmény megteremtésében.

 

Jótékonyság

 

A muszár írások a jótékonykodást központi kötelezettségként és a nagylelkűség jellemvonás ápolásának központi módjaként írják le.

 

Muszár adása

 

A "muszár adása" (fegyelmezés, tanítás) arra utal, hogy az ember a beszédét arra használja, hogy másokat kijavítson, figyelmeztessen vagy megdorgáljon (3Mózes 19:17), összhangban a Példabeszédek 1:8 versével, amely szintén szerepel a napi imakönyvben: "Hallgasd meg, gyermekem, apád fegyelmét (muszár), és ne hagyd el anyád tanítását." A beszéddel való muszár adása az életek formálását hivatott segíteni. Shimon Schwab rabbi azt tanította, hogy bár "[időnként] muszárt kell adnod", az erre vonatkozó parancsot (Lev 19:17) követi a felebarátod szeretete, mint önmagadat. és hogy "ha azt akarod, hogy ..(valaki)... megváltozzon, (azt) szeretet által kell megtenni.".

 

A muszár adása történhet egy formális előadáson keresztül is, amelyet muszár smuz vagy muszár shiur néven ismerünk és amelyek gyakran részei a jesiva tantervének. Elya Lopian rabbi úgy tanította a gyakorlatot, mint "a szívnek megtanítani azt, amit az elme már megértett." A rabbi szerint ez a gyakorlat "azt tanítja a szívnek, amit az elme már megértett".

 

Wikipédia https://en.wikipedia.org/wiki/Musar_movement

 

Az angol nyelvű szöveg forrásai:

 

Geoffrey Claussen, "The American Jewish Revival of Musar", Hedgehog Review 12, no. 2 (2010): 63-72.

CESARANI, DAVID (2001-12-01). "A londoni elfeledett kikötői zsidók: Court Jews Who Were Also Port Jews". Zsidó kultúra és történelem. 4 (2): 111-124. doi:10.1080/1462169X.2001.10512233. ISSN 1462-169X. S2CID 162276028.

Chofetz, Chaim. Sfat Tamim, 5. fejezet

Immanuel Etkes, Israel Salanter rabbi és a Musar mozgalom (Jewish Publication Society, 1993), 170-172.

Immanuel Etkes, Israel Salanter rabbi és a Musar mozgalom (Jewish Publication Society, 1993), 177. o.

Immanuel Etkes, Israel Salanter rabbi és a Musar mozgalom (Jewish Publication Society, 1993), 213-215, 229-238.

"Etz Pri - Jiszráel Szalanter rabbi, Vilna 1881. Első kiadás". 2018. február 21. Retrieved May 20, 2019. 40 oldal, kartonkötés

Geoffrey Claussen, A teher megosztása: Rabbi Simhah Zissel Ziv és a Musar útja (Albany: SUNY Press, 2015), 7. o.

Geoffrey Claussen, Sharing the Burden (A teher megosztása): Rabbi Simhah Zissel Ziv és a Musar útja (Albany: SUNY Press, 2015), 8. o.

Louis Jacobs, "A muszár mozgalom", My Jewish Learning (A zsidó tanulásom)

Yehudah Mirsky, "Musar Movement" (A muszár mozgalom).

Hillel Goldberg, Israel Salanter: Szöveg, szerkezet, eszme, 324. oldal.

Ellenson, Ruth Andrew (2002. március 23.). "Egy asszimilált zsidó kapcsolata egy régi hagyománnyal". The Los Angeles Times. Letöltve 2011. január 10-én.

"About". mussarinstitute.org.

"Rab Goldberg Bevezetés".

"Message #4".

Kestenbaum, Sam. "Segíthet-e a 19. századi zsidó önsegítő hitvallás, a muszár megbirkózni Donald Trumppal?" The Forward. 2016. november 13.

Jay Michaelson, "Az igazak útja: A muszár az 'új kabbala'?", The Forward.

Claussen, Geoffrey. "A muszár gyakorlata". Conservative Judaism 63, no. 2 (2012): 3-26. Letöltve: 2012. április 24.

Marcus, Greg. A jó cselekedetek spirituális gyakorlata: Az egyensúly megtalálása a muszár lélektanán keresztül. Llewellyn Worldwide. 2016.

Leonard Felson, "The Mussar Revival" Archiválva 2010-12-22 a Wayback Machine-ben, Reform Judaism, 2008 ősz.

The Mussar Institute, "Local Mussar Groups" Archiválva 2011-01-17 at the Wayback Machine Archiválva 2011-01-17 at the Wayback Machine

Alan Morinis, Through a Mussar Lens: Moving Forward 10 Kallah után

"Mussar". rrc.edu. Archiválva az eredetiből 2012-03-09-én. Retrieved 2012-12-02.

The Mussar Institute, "The Mussar Way" Archiválva 2012-07-20 a Wayback Machine-nél

The Mussar Institute,The Mussar Way Archiválva 2012-07-20 a Wayback Machine-ben Archiválva 2012-07-20 a Wayback Machine-ben

Alan Morinis, Mindennapi szentség, 5. fejezet.

Nancy Sinkoff, Out of the Shtetl: Making Jews Modern in the Polish Borderlands (Brown Judaic Studies, 2020), 50-167. o.; Shai Afsai, "Benjamin Franklin's Influence on Mussar Thought and Practice: a Chronicle of Misapprehension," Review of Rabbinic Judaism 22, 2 (2019): 228-276; Shai Afsai, "The Sage, the Prince & the Rabbi," Philalethes 64, 3 (2011): 101-109,128. o.

The Salant Foundation,Rav Yisroel Salanterről és a muszár mozgalomról.

Morinis, Alan (2011). Mindennapi szentség : a muszár zsidó spirituális útja. Trombitás. 269. o. ISBN 9780834822214. OCLC 85343448587.

Muir, S. "Haszidizmus és mitnagdizmus az Orosz Birodalomban: a zsidó zene (félre)használata a lengyel-litvániai Oroszországban" (PDF).

"Afternoons of Mussar". mussarinstitute.org. Retrieved 2019-05-20.

Stone, Ira (2013-05-14). Egy felelős élet: The Spiritual Path of Mussar. Wipf and Stock Kiadó. ISBN 9781620328750.

Morinis, Alan. "Chapter 17". Mindennapi szentség.

Dr. Yitzchak Breitowitz rabbi (2018. november 21.). "Hogyan adjunk muszárt (Mislej 12:14 és 12:18)". OU.org Ortodox Unió.

"Mussar". Britannica.com. az élet formálása felé.

Paysach J. Krohn (2013). A maggid a pódiumon. 115-117. o. ISBN 978-1-4226-1453-2.

"Harav Yisroel Yechezkel Yechezkel Plutchok, Zt "l". hamodia.com. Hamodia. Retrieved 5 August 2021.

"Rav Avigdor Miller csütörtöki esték" (PDF). Amikor Reb Avigdor Miller zt'l befejezte a heti csütörtök esti muszár-siráját.

"Avodah V13 #11". www.aishdas.org.

"Mi a muszár?".

In memoriam D. D.

 

 
 
Te is, mint életemben
több tucatannyian,
úgy döntöttél, nem élsz tovább.
Néhány parcellányi helyet
foglaltok el a sírkertben,
amelybe nem járnak látogatók.
A háború, vagy épp a béke
volt az, mi megölt,
vagy a kioltott életek képe.
Nem tudom, nem mondtad, hallgattál,
s boldognak mutatkoztál.
 
Szorít a szemem, nem hagyja,
hogy utat nyerjen a könny.
Az előtt idő felhőtlensége
az alatt idő kegyetlensége
az után idő reménytelensége
örvénylett életed
kései, keserédes éveiben.
 
Haragszom rád, de megértelek.
Mennyire szerettelek.
 

Tisztán élni?

 

 

 

Minden ember egy életcéllal és egy kérdéssel jön e világra. Miután beteljesítette a rá szabott feladatot, illetve megválaszolta a neki szánt kérdést, beteljesül, vagy másképp kifejezve: meghal. Sokan spirituális szempontból „tudatlanul” élik le életüket, de ettől függetlenül nekik is van kérdésük, és van feladatuk, nem szabad őket ledegradálni, hiszen mindenki a maga szintjén éri el a végső beteljesedést.

Negyed évszázadon át kutattam, hogy mi a kérdésem, amelynek megfogalmazásához a filozófiához és a valláshoz fordultam. Számos tanítást olvastam el és hallgattam meg nagynevű tudósoktól, megismertem néhány vallást, és a kérdésemet ma kaptam meg, amely így hangzik: „Vajon bálványimádáson alapul-e a létezésünk?”

Eme kérdésre a választ a kabbala, a zsidó misztika adta meg, amely így hangzik:  igen, a létezésünk a bálványimádáson alapul, hiszen az én-tudat, az önértékelés és minden, ami az ÉN-nel kapcsolatos, az bálványimádás, az olyan köztudott bálványimádásokon túl, mint a Nap, vagy Hold, vagy egy személy imádása.

Az ábra mégsem annyira fekete-fehér, hiszen eme „bálványimádás” valójában útmutató a materiális létezéshez, egyfajta lepel, amely a lelkünket körülöleli és akár védi is, nélküle nem tudunk létezni az általunk ismert dimenzióban.

A bálványimádást egyetlenegy módon lehet elkerülni: amennyiben valaki a létezése során csak a Teremtővel foglalkozik, és a Teremtő által megszabott cselekedeteket végzi, amelyek által összhangba kerül a Teremtéssel, azaz a materiális és spirituális valóságunkkal.

Még a spirituálisan legtisztábbnak vélt ember is hajlamos a bálványimádásra, hiszen a bálványtól való elszakadás – ami nem más, mint az én-ünkról való lemondás - az egyesülés.

Szögezzük le: sem te, de én sem vagyunk spirituálisan tiszta emberek, hiszen ez önmagában egy paradoxon. Csak próbálkozunk. De így a jó.

 

 

Így meg úgy

 

Szeretlek, de változz meg,
Bölcs vagy és okos,
Mégse tudjál többet, 
Nő vagy, nem ember,
minden úgy legyen, ahogy mondom.
Miért vagy csendes s miért kiabálsz,
miért vagy kiállhatatlan boszorkány, 
miért nem beszélsz, csak hadoválsz,
miért vagy elkényeztetett kicsi lány?
Cseréld le magad, s legyél más.
Ha azt mondom süt a nap,
Süt, és nem esik,
Maradj veszteg csendben,
Nő vagy, nem ember,
A nemet nem kilóra veszik.

Ne lőjj le

 

Ne lőjj le mérgező nyiladdal,
fába bújok haragod elöl,
lángolásod fájó viadal,
szerelmed megsebesít, megöl.
Elfutok,
lelépek,
inkább egyedül maradok,
mint álboldogságban éljek.
 
Ne keressél unos-untalan,
csendre vágyódik hideg lelkem,
mély álmom rólad vágytalan,
elrejtem előled emlékem.
Elfutok,
lelépek,
inkább egyedül maradok,
mint álboldogsában éljek.