Mispátim hetiszakasz (2Móz 21:1 – 24:18)

 

A Mispátim hetiszakaszban számos törvény kerül megfogalmazásra, ezáltal kirajzolódnak a Háláhá törvényei. A hetiszakasz a héber szolgákkal való bánásmóddal kezdődik, majd a szülőkkel való bánásmóddal, az egymással való szabálytalan viselkedési módok szankcionálásával folytatódik, ezt követően a tulajdonjogról van szó. A hetiszakaszban kétszer is megfogalmazódik, hogy az árvát, az özvegyet ne sanyargassuk, mert „Ha nyomorgatod azt, és hozzám kiált, meghallgatom az ő kiáltását.” (2Móz 22:23). A Tóra-i ünnepek megtartására való parancsolatról is olvashatunk: „Háromszor szentelj nékem innepet esztendőnként.” (2Móz 23:14). A kóser étkezés alapszabálya is le van fektetve. „Szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért; Égetést égetésért, sebet sebért, kéket kékért.” (2Móz 21:24,25.) Eme idézetet sokszor lehet olvasni, hallani, és sokan úgy vélekednek, hogy a Tórában írt megtorlást szóról szóra kell érteni, holott nem így van. Ez a rész arról szól, hogyha valaki valakinek a kezében okoz kárt úgy, hogy a kezét nem tudja használni, a kéznek az „árát” kell megfizetnie, s nem más testrészéért, nem pedig azt, hogyha valakiben kárt okozunk, azt a kárt az illető „visszaadja” nekünk úgy, hogy a mi kezünket teszi tönkre. Innen vezethető vissza a talán nehezen értelmezhető „kéket kékért” rész, ami egyértelműsíti, hogy itt nem a megtorlásról, hanem a jóvátételről van szó.

 

„Ne főzd meg a gödölyét az ő anyjának tejében.” (2Móz 23:19) A kóser konyha, kóser étkezés alapszabálya. A konyhánkban jól el kell különíteni a tejes és a húsos ételeket, alapanyagokat. Jó esetben két frizsider van egy háztartásban, két mosogató, két szett étkészlet és edény, egyik a húsos, a másik a tejes ételekhez. Vita van arról, hogy a tejes húsos keverésének tilalma az csak a marhára vonatkozik, vagy a többi kóser állatra is, így a szárnyasokra is. Vannak olyan zsidó közösségek, ahol megengedik a szárnyas húsok keverését a tejjel, de nem széleskörű ez a szokás.

 

Összegezve, miután Mózes elmondta Jákob népének és Izráel fiainak Ist-n tízparancsolatát, egy részletekbe menő, humánus és igazságos törvény kereteivel ismerteti meg őket, amely a Mispátim hetiszakaszban mutatkozik meg, majd Ist-n hívására felmegy a Sinai hegyre, hogy 40 napot töltsön ott és lehozza Ist-n törvényeit tartalmazó táblákat, amelyeket maga Ist-n ír a táblákra.