Kötelességek börtönében

 

Kötelessége volt megszületni, mert az anyja úgy akarta. Ezt követően kötelessége volt jó kisgyereknek lennie, mert az anyja ezt megkövetelte. Kötelessége volt jól tanulni, kötelessége volt udvariasnak lenni és kötelessége volt rendelkezésre állni.

Az általános iskolában kötelessége volt nem csak jól tanulni, de barátkozni is. Kötelessége volt befejezni az iskolát, leérettségizni és kötelessége volt főiskolára iratkozni. Fél évet bírt ki a főiskolán, majd kötelességből lediplomált egy másik főiskolán. 

Kötelessége volt keresni magának egy párt, de úgy, hogy közben ne szakadjon el az édesanyjától. Ugyanis az anyjának szüksége volt rá. Valami mégsem működött, ezért kötelességből szakítottak a párjával, ő pedig kötelességből hazaköltözött. Kötelességből járt el dolgozni, kötelességből látogatta a barátait.

Kötelességből elkezdett járni vallási közösségbe, kötelességből újra párt keresett magának. De most már az anyja belesegített a kapcsolatba, mert érezte, hogy baj lesz. Ő viszont kötelességből randizott, kötelességből vitt ajándékokat, kötelességből csókolózott és kötelességből szexelt. És végül kötelességből szakított, mert a párjának nem volt ennyire fejlett a kötelességtudata.

S ha már ő kötelességből tett mindent, elvárta, hogy más is kötelességteljesen viselkedjen. A környezetének kötelessége volt szórakoztatnia őt, kötelessége volt beszélgetéseket kezdeményezni vele és kötelessége volt görcsös bizonytalanságának szemtanújaként jelen lenni. Kötelessége volt meghallgatni dühkitöréseit, a vasabroncsba zárt lelkének veszedelmes jajkiáltásait, amelyeket kötelességből elfojtott. Jómaga, ha egy kiskapun át mégis kivillant az érzelemvilága, megijedt lelkének megnyilatkozásaitól, ezért gyorsan a kötelességtudatához tapadt. Mert az egész élet egy kötelesség.

Szegény ürge.