Nézd, még rázza a szél az őszülő ágakat,
lila-sárga-narancssárga levelek óceánja,
nedves avar bokánkig ér, mosolyunk
az eget karcolja, nézd, mily szelíd a
ritkán hulló hópihe, besurrant az ősz
elméinkbe, hajnali harmat a fűszálon pihen,
fák gyökereivel a suttogó tél üzen,
mily szép is eme évszak, ezernyi színnel,
váltja egymást a tűz és a szél,
kemény hátán hordja szét a
közelgő karácsony meghitt pillanatát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése