Az ómerszámlálás

 

 
Az ómerszámlálás pozitív micva, Pészach második estéjén kezdjük el, Niszán hó 16. napján.  49 napig tart, mert ennyi idő telt el a zsidó kivonulás és a Tóraadás között. Ez a negyvenkilenc nap alatt „tisztultak” meg a zsidók az egyiptomi rabszolgaság során átvett szokásoktól, ennyi idő alatt emelkedtek fel spirituálisan arra a szintre, hogy az Örökkévaló nekik adta a Tóráját. Az ómerszámlálás után, az 50. napon van Sávuot ünnepe.
 
Maga az ómer szó kévét jelent. Niszán hó 16. napján ajánlották fel a nép vezetői az új gabonát (chadasz)  az Örökkévalónak. Az aratás, a behozatal, felajánlás nagy figyelemfelkeltéssel történt, mert a szaducceusok a Második Szentély idején szó szerint értették a 11. verset, úgy, hogy a „szombat”-ot nem „ünnepként” értelmezték, és így a felajánlást a félünnep vasárnapi napjára tűzték.
 
Az ómerszámlálást a csillagok feljövetele után, a Smá és a Smone Eszré után kell elmondani. A hetedik nap után a heteket is számolni kell, nem csak a napokat (5Móz 16:9). Amennyiben elfelejtünk egy napot számolni, másnap áldás (bracha) nélkül kell folytatnunk a számlálást, mivel már nem számolunk hét teljes hetet.
 
Miért kell számolni?
 
Rabbi David Abudraham szerint azért, mert ebben az időszakban a földművelők kint vannak a földjeiken, és hajlamosak elfelejteni a Sávuotot, ezzel együtt a zarándoklatot és a termés zsengéjének bemutatását.
 
Rabbi Aharon Ha-Lévi Mi-Barcelona spirituálisabb választ ad erre a kérdésre: a Sávuot ünnepének érkezéséhez és ezáltal a szellemi szabadság elnyeréséhez vezető út az ómerszámlálás.
 
Az ómerszámlálás gyászidőszak is egyben: ebben az időszakban bukott el Bar Kochba lázadása, és ebben az időszakban haltak meg járványban rabbi Akiva tanítványai, huszonnégyezren. Pont ezért ebben az időszakban tartózkodunk az örömöt okozó tevékenységektől, mint pld. ünnepségek megtartásától, az esküvőtől, nem vágatunk hajat stb. Rabbi Akiva tanítványainak elpusztulásával egy mérhetetlen spirituális csapás érte a zsidó népet, hiszen mélyreható szellemi gazdagságukkal szegényebbekké váltunk. A hagyomány úgy tartja, hogy mindez azért történt, mert rabbi Akiva tanítványai, ámbár nagy és mély tudásúak voltak, nem tisztelték egymást, sem az embertársaikat. A másik vélemény meg az, hogy nem járványban pusztultak el, hanem a rómaiak keze által.
 
Lag Baomer az ómerszámlálás 33. napja, Ijár 18-a, ünnepnap. Ezen a napon szabad örömöt okozó cselekedeteket folytatni, mert a hagyomány szerint ezen a napon szűnt meg a Rabbi Akiva tanítványait megtizedelő járvány. Ezért is nevezik egyesek a „tanulók ünnepének”.
 
Ámbár ezen a napon halt meg Rabbi Simon Bar-Jochaj, a híres kabbalista, mégis ünnepelünk. Ennek az az oka, hogy maga Rabbi Simon Bar-Jochaj örült halálának napján és halála előtt felfedte a kabbala titkait. Szokás ilyenkor összegyűlni, tábortüzet gyújtani, lakomázni, énekelni, íjászkodni.
 
A Lag Baomert követő történésről szóló vélemény két részre oszlik: az askenázi zsidóság úgy tartja, hogy a Lag Baomer után továbbra is pusztított a járvány, míg a szefárdok szerint a járvány teljesen és véglegesen megszűnt, így ők ezt követően már mulatságokat rendeznek, hajat vágnak, borotválkoznak stb.
 
 
 
Forrás:
 
Israel Meir Láu:  A zsidó élet törvényei
Oláh János: Judaisztika