A szabadság legtágasabb értelmezése (a Kabbalah tanulásakor megtapasztalt gondolatok)

Ha magadba nézel, egy nagyon korlátolt, kicsi világot látsz, sötétet és megismerhetetlent. De ennek a világnak a végpontja (vagy középpontja) a fényes bölcsesség. Magadból kilépve a környezeted – attól függ, hogy nagyvárosban, kisvárosban, faluban, esetleg hegyen, mezőn, sivatagban, szigeten vagy épp a tengeren ringatózó hajón tartózkodsz – ejt varázslatába. Minden pontosan meg van tervezve. S minden az állandóan megújuló, megszámlálhatatlan „véletlennek” köszönhetően létezik úgy, ahogy látod.

Felemeled a tekinteted az égre, s látod, ahogyan a felhők úsznak az égen, esőt, vagy hóesést hoznak, eltakarják a napot és a közvetlen napsütés melegét és erejét felfogják. Érzed a szél lágy, vagy éppen éles mozgását, mintha beszélne. Felkívánkozol.

Esténként a csillagokat szemléled és csak sejtésed van arról, hogy mekkora lehet az univerzum, de felfogni azt már nem tudod. De látod, minden egymást kiegészítve, támogatva működik, minden mozgásban van, egyensúlyban és a legparányibb módosulás is hatalmas változásokat okozhat.

Visszalépsz a fenti világból, s újra rátekintesz a körülötted levő valóságra, amely egyre kisebbé válik szemedben. Már látod a korlátokat, a zavartalan működéshez szükséges létezések és életformák jelenlétét, tudatossá válik benned, mennyire egymásra utaltak a teremtmények. Ismételten magadba lépsz, s látod, milyen tökéletesre lett megalkotva minden részecskéd, olyannyira, amilyenre az emberi intelligencia képtelen. S látod magadban a fényt, amely ugyanannak a fénynek a kicsinyített mása, amelyet a világegyetembe való kilépéskor haloványan megtekinthettél. S ekkor megérzed, mennyire hatalmas vagy, ugyanakkor kicsi, s felemelkedett boldogság járja át lelked minden zugát.

Összekapcsolódsz a végtelennel: már nincsenek korlátjaid, nincsenek lelkedre zárt bilincsek, már tudod, hogy minden, ami körülvesz és ami te vagy, egy tökéletesség része. És eme tökéletesség végtelenségének megtapasztalása mérhetetlen boldogsággal és nyugalommal tölt el. Látod, hogy minden az értelemből és az érzelmekből áll, mindenben benne van a hang, a szín, az égtájak, a felhő, a nap, a csillagok, a szél, és minden, ami teremtve van, és te jó magad is mindenben benne vagy. Mert rajtad is múlik, hogy eme tökéletesség hogyan létezik, és viszont: más létezésén múlik az, hogy te hogyan létezel. S ha te békében létezel, békében létezik a másik teremtmény is. Ha mindezeket megtapasztalhatod, másképp már nem is tudsz létezni, csak békességben.