Érzet

Nem tudom, mily vonzalom ez, és mily féltés

töri be szívem kapuját, mely reccsenve kettétör,

s nem tudom, mily vágy ez, és mily kór

hálózza be elmémet, mely örömtelten elhallgat,

nem tudom, mily szabadság ez, és mily szárnyalás

veszi hatalmába lelkemet, mely nyugalomra lel,

s  nem tudom, mily érzelem ez, és mily mélység

csalogatja magához bensőmet, melyben nincs kétség.

Ezer poklok ördögei hallgatnak el egy sugaradtól,

újszülöttként sírok fel, felkelvén öledből,

várom hosszú, védelmező ölelésed s szorításod,

melyből kilépve önmagam valója fénnyel táncol.

Boldog vagyok tőled, belőled és veled,

gyengéden őrizem szerelem kincsedet,

tápláld beteljesedésre szomjazó lelkemet,

csüngök minden mozzanatodon, örökre.