Unom már az idő
várását
mikor lesz vége ennek
s mikor kezdődik
valami új
némán számolom a
másodperceket
mint az öreg
ki mindent elunt
s amikor elmúlik az
egyik
várva-várt perc vagy
pillanat
várom már a másikat a
talán jobbat
s mégsem jobb
csak egy kicsit más
s visszatérek a
kezdethez
amikor vártam az első
változást
s mégsem következett
be
csak egy árnyalattal
csúszik
a szempillantás
jobbra vagy
balra döcögünk erre
meg arra
fel- és leugrálunk
sorsaink útján
de globálisan nézve
minden
csak egy béka a saját
kútján.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése