Holott

Az igazság nem fáj,

nem szomjaz bosszút.

   Csak arra vár,

hogy megmutatkozzon.

Érzem, fájok neked:

kételkedsz vétlenségedben,

   egyben foltot keresel

szakadtságomon.

Az igazság nem fáj,

nem szomjaz bosszút.

   Csak arra vár,

hogy szembesítsen.

Ne küldd bánatod,

sem aggodalmad,

általános, együgyű

emberségességed,

 hisz

az igazság nem fáj,

és nem szomjaz bosszút.

Csak arra vár,

belásd: utad kies,

mint a puszta, nem

kacskaringós,

játékos ösvény.

Az igazság nem fáj,

nem szomjaz bosszút.

Csak arra vár,

hogy megértesse magát.

A bizonytalan jó

helyett a kényelmes kínt

foggal-körömmel

életed után is

édesgeted,

holott,

az igazság nem fáj…