Ki volt az,
aki haragudott a Fára,
a Termésre s a Földre,
ki azt gondolván, rossz így,
üvöltött az alvó égre?
Ki volt az,
kinek a Nap nem
sütött
eléggé, s hideg
sem volt,
így kényelme végtelenné
vált, mint a hold sugara?
Ki volt az,
kinek földi
sírhantja nem
volt biztonságos,
s kiásta
a föld lágy, zokogó öléből
halhatatlanná vált testét?
Ki volt az,
ki arra
tanított, semmi sem
jó így, ahogy
van, másként
kell érezni, másképp,
mint ahogy egyébként?
Te vagy az, barátom,
s én.
Ideje megszeretnünk azt, ami
Föld, s ami Ég.
Különben elég.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése