A gangon
Pöcegödör, ringló, moha, benzin,
kút, ázott macska s kopasztott
csirke szaga terjeng a gangon.
Három kislány gumival játszik,
lábaik az ég zsenge alját érik,
nevetésük visszhangzik a gangon.
Kattan a nehéz kilincs, csikorogva
nyílik a hatalmas ajtó, a tejesasszony
az, oldalán a kandli*, siet át a gangon.
Ma késésben van, beteg a fehér tehén
de hozza a másiktól a tejet, egy
pillanatra megáll a félhomályos gangon.
Itt is megállt az idő, gondolja, s
egy zacskó sárgabarack magvat ad
a kislányoknak a múltszázadi gangon.
A kicsi lábak megállnak az égben,
s kacagva szaladnak a kalapácsért,
székért, s helyet foglalnak a gangon.
Törik a magvakat a mohafedte,
síkosra járt macskaköves udvaron,
s a törések zaja cikázik végig a gangon.
Macskák hada érzi, történik valami,
s hízelegve hozzájuk bújnak,
dorombolás díszíti a falakat a gangon.
Ringlóval kínálják a cicákat a lányok,
de fancsali képpel elhagyják őket,
a kút peremére ülnek, félnek a gangon.
Tollas víz a pöcegödörbe kerül,
a főzéshez benzin kell, nagymama
csendes árnyéka suhan át a gangon.
A kislányok fodros ruháit a szellő
egyre emelgeti felfelé, vihar készül
de villám nem árthat nekik itt, a gangon.
* - tejhordozó, alumíniumból készült
***
A nagymama köhint,
benyit a házba.
Ismét benzint nyelt.
A melegedő
konyha
zellerszagában
az öreg, zöld
vekker
visszhangja a
nagytata sárga
képe előtt
szeletel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése