Purim ünnepe – vidám megemlékezés Eszter hőstettére és a zsidók megmenekülésére

 

Eszter könyve mindössze pár oldalas, ám annál nagyobb jelentőséggel bír: a zsidók nagy megmeneküléséről szól, amely Ahasveros király uralkodásának ideje alatt volt, Susánban és a környékbeli tartományokban.

Nagyon röviden leírva: Eszter, Ahasveros második felesége, az életét kockáztatva mentette meg a zsidó népet a pusztulástól, amelyet Ahasveros király egyik alattvalója, Hámán eszelt ki, mintegy bosszúként azért, mert Mordechaj (Eszter nagybátyja) nem akart meghajolni előtte.

Megnevezése a héber púr szóból ered, ami „sorsvetést” jelent.

A könyv érdekessége, hogy egyszer sincs benne megemlítve az Örökkévaló.

Maga a Purim ünnepe az Ádár 13. napján tartott Eszter böjtjével kezdődik, amit az Ádár 14. napján tartott valódi Purim ünnep követ, majd az Ádár 15-én bekövetkező Susán Purimmal zárul (ez utóbbi azoknak a városoknak az ünnepsége, amelyek fallal körülvett városok voltak). Szökőév esetén a második Ádár hónapjában tartjuk a Purimot.

Szokások:

Eszter történetét csak személyesen lehet meghallgatni, csak úgy érvényes a mitzva teljesítése, ráadásul kétszer: Eszter böjtjének estéjén, illetve Ádár hó 14-én, a valódi Purim nap reggelén. Akármikor elhangzik Hámán neve, zajt kell csapni, hogy a név ne legyen hallható.

Purim ünnepén nem ajánlatos munkát végezni.

Szokás ilyenkor az általánosan gyakorolt adakozás-mitzván túl ételajándékokat (sláchmonesz) küldeni legalább két, purimi ünnepet tartó zsidónak. Az ételajándékoknak kétfélének kell lennie és ajánlatos italt is csomagolni az ételajándék mellé.

Ilyenkor szokás a híres Hámán táska süteményt sütni, egy lekvárral, dióval, mákkal stb. töltött háromszög alakú süteményt. Egyesek szerint a sütemény eredeti neve mohn-tashen volt, ami jiddisül annyit jelent, hogy „mákzseb” és Hámán táskaként csak azután lett ismeretes, hogy a purimi ünnepség süteményévé vált (itt megemlíteném, hogy Eszter úgy tarthatta be a kóserságot Ahasveros király udvarában, hogy csak magvakat fogyasztott).  

Egyesek szerint Ábrahám, Izsák és Jákob is imádkozott az Örökkévalóhoz, hogy meggyengítse Hámán hatását. Héberül a „gyengít” szó „TAS”. Így lett a sütemény Hámán Tás, ami annyit jelent, hogy Hámán meggyengült, és ebből lett a Hamman-Taschen név, ami magyarra lefordítva Hámán táska.

Purim napján szokás még álarcot ölteni és álarcosbálba menni (a férfiaknak még az van előírva, hogy addig igyanak, amíg nem tudják megkülönböztetni a gonosz Hámánt az áldott Mordechájtól). Az álarc valójában azt fejezi ki, hogy a könyvben nem említett Örökkévaló rejtőzködve ugyan, de jelen volt az eseményeknél.