2020. január 18., szombat

A bűbájos báj mögött





Az alábbi laikus írás egy képzelt nő hisztrionikus személyiségzavaráról szól, amelyet internetes tájékoztatók ihlették. Minden emberben van hajlam a hisztrionikus viselkedésre, de valakinél ez kóros. 


Elvarázsol a báj, s mire felébredsz, örvényben fuldokolsz, kérdőjelekkel az oldaladon. Ő nem akar semmit, csak a teljes figyelmedet és hódítani, meghódítani és utána elmenni, te meg epekedj, vagy őrülj meg… Miközben minden nőt le akar győzni, bizonygatja nekik, hogy a férfiak egyformák, a férfiaknak pedig azt, hogy felsőbbrendű.  Féltékeny minden nőre, ki a közelében van, de nem mutatja ki.  Nem válogat, bármelyik nő potenciális vetélytársa.

Valódi szeretetre képtelen. Felszínes, ugyanakkor minden kapcsolatába többet képzel bele, mint amennyi valójában, hiszen lelki világában ő különleges és minden különleges, ami vele történik.

Nem ismer erkölcsöt, ha hódításról van szó, nem számít, kivel áll szemben, csak a múltjából fakadó figyelemhiányt igyekszik a jelenben pótolni. És ez az éhsége csillapíthatatlan.  Ahhoz, hogy hódítson, elsősorban a külsejére fektet nagy hangsúlyt: minden helyzetben, minden pillanatban tökéletes nőként mutatkozik öltözködésben, ápoltságban, gondolkodásban. Tájékozott, olykor művelt is, amit szintén csupán a késztetésének rendel alá.

Ha találkozol vele, az az érzés fog el, hogy te fontos vagy számára, majd az is eszedbe juthat, hogy tudsz rajta segíteni, megmentheted, de nem tudsz, mert nem is akarja. Hiába jössz a saját eszköztáraiddal, gondolod, hogy tuti megvan rá a megoldás, ő egy olyan hardver, amely állandóan újraindul. Bármit teszel, kibújik a javítás alól. Ha valakit kiszemel, csak a kedves felszínesség menthet meg, az óvatosság, ugyanis nem szabad semmit sem elárulni sem magadról, sem másról, mert felhasználja a hódításához. Intelligens, és még így is, hogy rejtőzöl, rájön sok mindenre.

Környezete sokat szenved tőle és gyakran előfordul, hogy belemegy a játékaiba, mert - függetlenül viselkedésétől - szeretik. 

Lelke mélyén egocentrikus, amit ügyesen leplez kedvességével és jó helyzetfelismerésével.  Akkor érzi igazán megbántva magát, ha a jól bevetett eszköze, a bája, nem működik, nincs hatással másokra. Ilyenkor jól csomagolt mesét talál ki arról, akit nem sikerült levennie a lábáról. Ha valaki negatív jelzővel illeti, vagy őszintén, egyenesen megmondja a szemébe, hogy milyen, letaglozódik, úgy érzi, nem érdemli meg eme hozzáállást, de az újabb, sikeres hódítással feledésbe merül az egész és minden újra kezdődik.

Végeláthatatlan örvény a lelke, ahol csupán egyetlenegy igaz vágya van: hogy a szülei szeressék. Nem szülőpótló, nem más, hanem pont a szülei, és – érthetetlen módon - akkor, amikor még kisgyermek volt.  Eme vágya oly erős, hogy más vágynak nem hagy helyet, ezért ne is próbálkozz arra a lehetetlen feladatra, hogy úgymond kisegítsed őt ebből a megoldhatatlan helyzetből.

Nagy egója mind eme vágy köré összpontosul, és mint ilyen, értelmetlenséget sugároz a környezetére. Mint említettem, kérdőjeleket hagy maga után, és sok ellenséget, mely utóbbit nehezen visel el, ugyanakkor ezt az önmagáról alkotott képének igazolására használ: felsőbbrendű, holott csak egy kontrollálatlan, csillapíthatatlan éhségű vágy uralja lelki világát.

A béke érdekében a bűbájos hódolót – mint írtam – kedvesen és felületesen kell megközelíteni, utána hagyni elmenni és minden mást – szakemberre bízni.


Nincsenek megjegyzések: