Haldoklik az éjszaka
a hajnal pirkadatában,
ólomnehéz fátyla
feslik a világosságban.
Haldoklik a napfény
a nyugalom órájában,
sugara árván kullog,
vissza, a hazájába.
Sorsokhoz hasonlóan
váltja egymást
a zaj s a csend,
s mint a hulló csillag,
elalél az ember
odabent.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése