Néni

Lassan, észrevétlenül a kedves

   mosoly rászokott az arcomra

s már nem forradalmároskodok

   néni lettem

kedves, tapintatos, hajam szélnek

áll, s mozdulatom egyre inkább darabos

   nem vonzom a vonzalmat

néni lettem

  ki megmosolyog és mosolyogtat

ráncaim egyre inkább

  folyamnak folyamodnak

békés néni lettem

 a sárguló szerelmek és levelek közt bicegő

bólogatok és hümmögök

mert néni lettem

  és ez olyan szép

nincs már harc az idővel, az időért

  minden nap egy áldás és egy jó szó

   maga a tüneményesség

járásom lassul, csípőm még a régi,

   elég a lecsó, a kenyér s a tea

egy jó könyv és két gyertya

  néni lettem, békés, kedves néni

  a hóbortos fruskából

egyre csak mondogatom

csak teljes életet érdemes élni.