Hála

Fűtés van a szobámban

és fasírtot sütöttem,

meg zöldborsófőzeléket főztem.

Felhívtam egy régen

hallott ismerősömet,

aki meghatódott hangom hallatán.

Örült nekem, mint ahogyan

én is örülök a mának.

Huszonegy év elmehajsza,

tizenhét év didergés,

éhezés, megaláztatás

után ma végre jóllakhattam,

végre meleg van lakásomban,

végre örülnek nekem.

Fasírtot ettem és

zöldborsófőzeléket,

jóllaktam, akkor, amikor

kezdtem azt hinni,

főzni sem tudok már.

Kinyitották a homályból

kivezető kaput, gyengéden

fogják kezem életem értelme

és barátai. Gyenge lábam

még remeg, nyakam nem

eléggé erős, hogy az eget

nézzem. De tanítanak

bölcs tanáraim, apáim,

követelnek és megkövetelnek

tőlem igazságosan.

Ma fasírtot sütöttem és

zöldborsófőzeléket főztem,

olyan hazait,

olyan vajdaságit.

Gyengélkedő szomszédom

kinyitotta ablakát,

eszébe jutott régen

elhunyt édesanyja.

Itthon van már ő is.