Azt gondolod, nem érsz
fel a polcra, sem a fára,
csak a földön jársz egyre,
lefelé a völgybe,
felfelé a hegyre,
neked nincs angyalod,
s te sem vagy őre
senkinek.
Már búcsút vennél
az időtől, s a tértől,
mely ideiglenesen
örökbefogadott.
Váratlanul kapott
képeslap az internet
világában,
egy távoli országból,
egy kéztől,
amelyre nem emlékszel,
s látod: egyetlen
mosolyod vagy szavad,
mi mást
a homályból felébreszt.
Már tudod:
érdemes volt
túl korán
megöregedni,
fájdalmak közt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése