Gerle szállt az erkélyemre,
Nagyvárosi gerle,
S buzdít, bátran szavaljak
Vagy fakadjak versre.
Az első gerle köszöntött,
A párja meg már engem,
A másik évben fiúk jött,
A harmadikban ketten.
És a kettő gyermeke,
Ez a kicsi gerle,
Leszállt, ide, erkélyemre,
S vígasztalna engem.
Benéz sötét ablakomon,
Nyakát nyújtogatja,
Szüleinek hírnöke,
Utam mutogatja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése