2010. június 25., péntek

Az üzlet




Az utcára nyíló, kirakatos iroda előtt állva cigarettázott. Egy zömök, középkorú ember sétált a IX. kerület kihalt, nappal is sötét utcáján, be-benézett az irodába, majd őt is szemügyre vette. A lány eldobta az elszívott cigarettát. Abban a pillanatban egy szőke fiatalember a középkorúhoz ért, és bólintott egyet.

A lány bement az elhanyagolt, értéktelen irodába, és bereteszelte az ajtót, amelyen a középkorú férfi nemsokára rá bekopogott. A lány reszketve félig ajtót nyitott, annyira, hogy a látogató csak fél lábát tehesse be.

- Kérem, a rendőrségtől jöttem, engedjen be – mondta a férfi határozottan, majd kissé kopottas kabátjából elővett egy fekete pénztárcát, a lány orra előtt elhúzta az eredetinek tűnő igazolványt, de a lány nem engedte be.

- Uram, először a főnökömmel beszélek. Várjon egy kicsit. Felhívom. – nehezedett rá az ajtóra a lány. A férfi először meglepődött, de villámgyorsan magához tért.

- De a rendőrségtől jövök – tolta be erélyesen a lábát az ajtón. Ismételten elővette a tárcáját, észrevétlenül végignézett az irodán.

- Uram, ebben az esetben sem tehetek mást, tessék kint megvárni, míg telefonálok a főnökömnek – válaszolta a lány, miközben szive majd kiugrott a helyéről.

A férfi háta mögül a szőke fiatalember jelt adott, amire a látogató kivette a lábát az ajtóból, s a kollégájához ment.

A lány remegve tárcsázni kezdett.

- Főnök, tessék azonnal visszajönni, két gyanús ember úgy mutatkozott be, mintha a rendőrségtől jött volna, szerintem ki akartak rabolni. Most is itt állnak az iroda előtt, nem tudom, mit csináljak? – hadarta a lány.

- Bezárta az ajtót? – kérdezte a főnök higgadtan.

- Igen, de félek – suttogta.

- Én most nem tudok visszamenni, fontos tárgyaláson vagyok, ha ezt elbukjuk, akkor egész évben nem lesz sem munkánk, sem kenyerünk. Csak menjen ki bátran, és kérdezze meg őket, mit akarnak, és üzenje nekik, ha velem akarnak beszélni, küldjenek ki értesítőt.

- De ezek biztosan nem rendőrök – erősködött a lány.

- Mást nem tehetek. Nem jöhetek el – válaszolta a főnöke kimérten, majd letette a kagylót.

A lány szeme előtt lejátszódott a tévéből már annyiszor ismert jelenet: két álruhás rendőr betör a lakásba, mindent elvisznek, az áldozatot jobb esetben megfenyegetik, megverik és bezárják a kamrába.

Mély levegőt szívott, majd határozottan kinyitotta az ajtót és kiment az utcára. Az iroda előtt már hat izmos fiatalember állt. A lány kifeszített mellel lépett eléjük, végignézett rajtuk. A fiatalemberek zavarbajöttek a lány határozottságától. Egyikőjük száját elhagyta egy „hűha”.

- Uram, a főnököm azt üzeni, egy óra mulva itt lesz. Ha szeretne valamit tőle, tessék megvárni. De ha én segíthetek, tessék szólni. Az irodába viszont csak a főnököm jelenlétében jöhet be – állt meg a zömök férfi előtt.

A férfi zavartan mosolygott.

- Csak kérdezni akartam valamit – válaszolt, kerülve a lány tekintetét.
- Tessék kérdezni – nézett végig a férfitársaságon a lány.
- Most már nem akarok – a férfiak kuncogni kezdtek a válaszon, de a lány úgy tett, mintha nem hallotta volna.
- Biztos? – kérdezte.
- Igen – legyintett a férfi.

A lány visszament az irodába, magára zárta az ajtót. Észre sem vette, amikor a csapat eltűnt a helyszínről.

Gondolataiba temetkezve, remegve várta munkaideje végét. Időszakonként ki-kinézett az irodából. A sarkon egy fehér autó állt, benne két férfi ült. A lány figyelte őket. Lehet, hogy ők is hozzájuk tartoznak. De nem. Egy nő szállt be a kocsiba, majd az autó elindult.

A lány egymás után szívta el a cigarettákat.

Egy iroda, egy üzlet, egy ember.

A főnöke most tárgyal. Pénzről. Amiből a munkások egész évben élni fognak, s amiből ő alamizsnát kap. Ha bármi is történne vele, sajnálnák, bizonyosan. De mennyire? Tehetetlenségében, a főnöke helyett, az üres irodának tette fel a kérdést: ha a mérleg egyik nyelvére kenyeret, a másikra embert tennének, vajon melyik oldalra billene a mérleg nyelve?

Érezvén gyengeségét látta magát, amint a betonváros felé emelkedik, és dörgedelmes hangon lekiált: kinek keserűbb a sírása: az éhező, vagy az árva gyermeké?

Másnap az irodával szembeni csemegebolt fiatal eladója felmondott.

Nincsenek megjegyzések: