2020. július 9., csütörtök

Nem kell más





Minél közelebb kerülök hozzá, annál inkább értem, hogy mit vár el tőlem. S minél inkább értem, annál inkább meghatódom azon, hogy egy ilyen kis porszem, mint én, számítok neki, aki végtelen, és minden apróságra felfigyel, ami bennem és körülöttem történik.

Ha egy kicsit pökhendivé kezdek válni, gyengéden megfedd, rámutat esendőségemre és kiszolgáltatottságomra, pontosan olyan mértékben, hogy okulhassak belőle. Ha alázatos, tisztelettudó és szerény vagyok, apró figyelmességekkel lep meg, a titkos vágyaimat váltja valóra.

Több arcát láttam már életem során. Totyogós koromban szemtől szemben álltam vele, s kértem, ne érezzek már fájdalmat a földi létben, amit meg is ígért nekem. Természetesen, mint minden teremtmény, ezt az eseményt követően is éreztem fájdalmakat, de nem elviselhetetlen mértékben.

Másodszor megmutatta királyságának egy apró szegmensét, amely a szabadság szeléhez hasonlítható leginkább. Olyan időszakban bocsátott be világába, amikor még felszínesebb voltam, de képes voltam felfogni, hogy mit tapasztalok.

Küldött hozzám mély tudású, bölcs embereket, szellemi vezetőket, akiknek elejtett szavaikból ihattam a bölcsességet, s küldött hozzám főpapot is, aki megáldott engem. Olyan időszakban történtek ezek velem, amikor még felszínesebb voltam, s nem láttam ennek a jelentőségét.

Mindaddig, amíg harmadszor, fizikálisan is bizonyíthatóan megjelent, amikor tudomásomra hozta, hogy igenis számítok neki, és az értelmi épségemben kételkedők fenntartással fogadták az elbeszéléseimet a megnyilvánulásairól.

Ekkor már olyan formában jelent meg, és akkor, amikor aludtam, de nem álmomban mutatkozott meg, hanem a valóságban, mégpedig úgy, hogy elfújta az ágyam mellett leégő gyertya okozta tüzet, amely tűz körül csupa gyúlékony anyag volt.

„Csodák” pedig léteznek, bizonyította újonnan, és megtanultam ráhangolódni, létem minden másodpercében érzékelem a megnyilatkozásait. Egyre több felvilágosult embert küld hozzám, s óva int a nekem ártóktól, akár úgy, hogy felnyitja a szemem, akár úgy, hogy megelőzi az ártókkal való mélyebb kapcsolat kialakulását.

Ezek után hogyne szeretném, hogyne ragaszkodnék hozzá? Békességet hoz megáldott életembe, s ha olykor tévedek is, felhívja erre a figyelmemet bölcs emberek szájából elhangzó feddő tanítása által.

S nekem nem kell más.





Nincsenek megjegyzések: