hideg hópihe
könnycseppé
átalakul
mire földet
ér
vidámság
bánattá vált
télnek
morcos idején
xxx
jeges
csillámpor
zúdul az
alvó tájra
szürke
fellegek
emlékeznek a
nyárra
mint a létre
az álmok
xxx
meleg
kuckóból
figyelem a hófüggönyt
könyv a
kezemben
takaróba
rejtőzve
téli délután
alszik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése