Röviden

Hát, nem is tudom, haragudjak-e vagy sem a mai vezetőkre, egy biztos: még a leggyengébben teljesítőnek is nyilvánvalóvá tették, hogyan jut valaki politikai hatalomra, hogyan lesz a ma még serfőzőből holnap fizika doktorátussal rendelkező államkincstárnok, mennyire tanácstalanok és ad hoc döntenek, majd megmásítanak, visszavonnak mindent, hogy újra érvénybe léptessék… kiteregették,  hogy ezt a tudatlanságot néhányan még nonszensz továbbra is segítik. Nem, nem torzítás, nem showtime, sem stand-up-comedy. Ez a valóság…

Mindez nem csak a mostanira, hanem a mindenkori hatalomra vonatkozik, tökmindegy, melyik színben indul(t) a megválasztott. Holott, elég sok szociológiai, politológiai végzettséggel rendelkező, valódi szakemberünk van. De aligha található belőlük a parlamentben. Úgyszintén sok gazdasági szakemberünk van, csak épp nem a kellő minisztériumban, ha egyáltalán minisztériumban dolgoznak. Sok oktatási szakemberünk is van, mégis nem az övéké az értékelt szó… Hiszen ezek a szakemberek csórók. Ráadásul nem megvesztegethetők, pont ezért jó (szak)emberek.

Ugyanis, a jelenlegi államigazgatásban, a kiszivárgott példák szerint, nem a szakmai végzettség számít, az sem, hogy valaki az adott munkakörhöz szükséges képességekkel rendelkezik-e vagy sem, hanem az általános személyes tulajdonságok megléte vagy hiánya (vagy inkább az, hogy ki, kinek, mennyivel tartozik…).

Nekem semmi bajom nem volna, ha egy faarcú, ronda és antikarizmatikus, irányító képességekkel rendelkező politológus/szociológus volna a miniszterelnök, nem kell, hogy szeressem, ha jól végzi a dolgát.

Egy ügyvéd, mindig ügyvéd lesz: nem az igazság, hanem a törvény adta lehetőségek fogják izgalomba hozni (tisztelet a kivételnek), akár úgy, hogy kiskapukat keres, akár úgy, hogy a lehetőségei szerint megváltoztatja a törvényeket… Az igazság az egy teljesen más tészta… és nem tészta…

Ezért a kiteregetésért valóban jár egy taps a vezetésnek, de most már ideje a csóringer, megvesztegethetetlen, valódi szakembereknek elfoglalniuk a helyüket.