2014. október 10., péntek

Vitatkozom (agymenések)



1. Egy-egy örökérvényű igazság több tanban fellelhető, több névhez fűzhető: ki ehhez, ki ahhoz a bölcshöz kötötte a gondolat megfogalmazását, attól függően, hogy melyik vallási vagy filozófiai irányzathoz tartozott. Ebből számos vita keletkezett és keletkezik a mai napig, hiszen, ha a bölcseleteket alátámasztás, hivatkozás nélkül ragadjuk ki és nevekhez fűzzük, nem teszünk mást, minthogy az illetőt reklámozzuk, netalán a saját malmunkra hajtjuk a vizet, sőt, egy régi portékát újracsomagolva, átcímkézve adunk el.

2. Léteztek és léteznek olyan bölcsek, hatalmas tudású emberek, feltalálók, akik minden vallási, filozófiai irányzattól függetlenül saját magukat képviselték és képviselik a mai napig is, viszont egyes tanítások hirdetői, képviselői a saját érdekükből olymód idézik őket, hogy úgy tűnjön a tudatlanoknak: még ez a nagy nevű ember is elismeri az adott tanokat! Holott, a nagy bölcs is csak ember, aki sokat olvas és beszél olvasmányairól. És az ilyen ember nem csak egy könyvet, tant olvas... De az is megtörténhet, hogy egyáltalán nem olvasott tant, hanem megismétlődik az 1. pontban leírt esemény. Kezdjük elölről. 

---

Az értékrendek felbomlása már megkezdődött, mert az, aki bízik - biztatva van, aki pedig gondolkodik - elhallgattatik.

---

A szellemi síkon ekkora fejlettséget elérő emberiség a tűzzel játszik, ha tudattalanul vezeti félre magát, hiszen soha nem talál már vissza a helyes útra.

--- 

Nagyon mélyre zuhan az a világ, amely nem ismeri saját magát.

---

Buta ember márpedig nem létezik. Aki azt a jelzőt használja, hogy „buta”, nem a másik ember képességeiről szól, hanem a saját, nem épp dicséretre méltó és megértő hozzáállásáról ad tanúbizonyságot.

Sőt, még azt sem lehet a „buta” emberre mondani, hogy „korlátolt képességű”, ugyanis senki nem képes belelátni a másik ember képességeibe, még a legjobb lélekbúvár sem.

Viszont: a „korlátolt lehetőségű” kifejezés magába foglalja azt a pozitívumot, hogy a "buta" ember nem tehet arról, hogy nincsenek lehetőségei a továbbfejlődésre vagy belátásra, ugyanakkor egy igazságot állítunk, mert gyakran nem tehet a „butaságáról” a „buta” ember. A "butaság" nem negatívum, hanem állapot, amit a jóízlésű ember még említeni sem szokott.
Ennyit a butaságról.

---

Mint ahogyan a fizikai fájdalom esetében a fájdalom forrásától meg kell szabadulni akár gyógykezelés, akár műtét árán, a szellemi fájdalom forrásától is meg kell szabadulni, akár kezelés, akár szakítás árán.

---

A fizikai munka a fizikai társadalmi értelemben történő értékesítése ugyanaz, mint a tanítások értékesítése a szellemi társadalmi értelemben. A társadalom határozza meg az értéküket, fel lehet őket használni, idővel elkopnak, olykor szükségtelenekké, értéktelenekké válnak. Ennek tudatában taníts.

---

Aki arra tanít, ki legyél, hogyan gondolkozzál, mit tegyél, diktátor. Az Örökkévaló ezt mondja: ez vagy, használd az eszed, és tégy a legjobb belátásod szerint.

---

Mint a formát nyerő művészet csodálata, az elme, szellemiség csodálata nem kíván korrekciót.

---

Mint ahogyan a tested nem tud más test helyett élni, a véleményed csak saját magadra vonatkozik. A meglátásod csak a tied.

---

Ha egy ember miatt elítélsz többet, ez ugyanolyan, mintha a fájó vakbeleddel együtt kivágatnál még néhány szervet.




Nincsenek megjegyzések: