Újabb kollázsok

A rehabon töltött időről, a saját hozzáállásomról, diagnózisaimról és meztelen önmagamról készítettem néhány cinikus kollázst.

A kollázsaim vegyes technikával készültek: az alapjukat többnyire szén-, vízifestékkel vagy akrill festékkel festettem át. Ezekre kerültek rá a különböző kivágott újságcímek, cigarettacsikkek, fényképek, reklámok, orvosságok, az orvosságok és azok mellékhatásainak leírása, a rehabon töltött idő alatt kapott kis üzenetek, amelyeket betegtársaim dugtak a kezembe, saját diagnózisaim (merthogy több volt ám belőlük), s mindezeket többnyire "rács" mögé zártam (a falak lyukait begipszelő mesterek által használt rácsos cellux segítségével).

Néhány barátom nagyokat mosolygott az "alkotásaim" láttán, volt, aki elszörnyülködött, de volt olyan is, akit ledöbbentett (főleg az, hogy egynéhány kollázsomra altatót, vagy éppen szkizofréniát szabályozó gyógyszert ragasztottam). Ezekkel a kollázsokkal szeretnék a kubisták előtt tisztelettel fejet hajtani és megköszönni nekik eme kifejezőeszköz megteremtését.

Szén, szines kréta alapon készült rajz, egy szkizofréniára használt gyógyszer és annak mellékhatásairól szóló leírással. Rács alá került a képen szereplő alvó ember.

A kollázson kizárólag a saját zárójelentéseimen szereplő diagnózisok szerepelnek (volt jónéhány belőlük), illetve az előírt gyógyszereim leírása, valamint a túladagolás lehetséges mellékhatásai. Nem maradhatott ki róla a saját nyugdíjas bérletem sem :).

Kedvencem. Az első ilyen jellegű kollázsom. Nagyon személyes: az összes, rehabon összegyűjtött kis üzenetet tartalmazza. Az alapja akrill festék.

A rehabot követő időszakot próbáltam bemutatni, két gyógyszer is szerepel rajta.

Állítólag a szkizofrének előszeretettel rajzolnak tudattalanul sakktáblákat. Nos, én tudatosan sem tudok sakktáblát rajzolni, el is rajzoltam kellőképpen. Itt is gyógyszerleírás szerepel. Szerintem ez a "legmodernebb" kollázsom.

Ez a kollázs váltotta ki a legtöbb nevetést: az alapja technocol ragasztó, vízifesték. Egy altató szerepel rajta, a saját fotóm (természetesen, rács mögött) és a rehabon készített gyermekrajzom szkennelt változata.


Úgy látszik, elérkeztem ahhoz a hangnemhez, amelyet élvezettel alkalmazok, és amely ismerőseimnek is tetszik. Már több betegtársam jelezte, hogy szívesen ideadná a saját gyógyszerének egy-egy példányát vagy leírását, használjam fel az elkövetkezendő rajzaimon. Most már csak 50x100 cm-es kartonlapra lenne szükségem és egy halom akrillfestékre, hogy komolyabban is tudjak ábrázolni:)