Scriptoman

Megy a szava,
Megy a szava,
Szépítgeti, javítgatja,
Ide rakja, oda rakja.
Nem jó szavát kiiktatja.

Csak

Megy a szava,
Megy a szava,
Gondolatát nem figyeli,
Látókörét nem bővíti,
Csekélységét így neveli.

Csak

Megy a szava,
Megy a szava,
Mondata egy élet hangja,
Útvonalát nem ápolja,
Önösségnek meddő rabja.

Csak

Megy a szava,
Megy a szava,
Se vége, se hossza neki,
Fiókja is dugig teli,
Ismertségét mégsem leli.

És csak

Megy a szava,
Megy a szava,
Írásának veresége,
Ötletének minősége
Nem egyéb, mint szómenése.

S

Áll már szava,
Áll már szava,
Szeme-szája tátva marad,
Játékára bélyeg tapad,
Szótengere egyre apad.

S

Kel az elme,
Kel az elme,
Szavának már nincs értelme,
Elnémulna, elvérezne,
Maga miatt szégyenkezne.