Lágyan simogató melegben
égnek a mécsesek, egy, kettő, három…
Kint hóvihar dúl, reménytelen,
hogy kisüt a nap világa.
Elmúlik ez a nap is, hidd el,
nagyon gyorsan, a nap
épphogycsak feleszmél,
máris tér nyugovóra.
Emlékek halványodó képe
homályos szemek elé varázsolódnak,
így, akik még most is élnek,
a nem élőkre gondolnak.
Elmúlik ez a nap is, hidd el,
nagyon gyorsan, a nap
épphogycsak feleszmél,
máris tér nyugovóra.
Ezen a napon nem szégyen a könny,
sem a szomorúság,
mindenki veszített el valakit,
ez nem más, mint a valóság.
Elmúlik ez a nap is, hidd el,
nagyon gyorsan, a nap
épphogycsak feleszmél,
máris tér nyugovóra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése