Halálos lélegzetvétel

Füst száll a városra, ködnek tűnik.
Az arcok sápadnak: jó volt itt élni,
a völgyben üdülni. Leheletünk
beszennyeződött, kilégzéskor
fellélegzünk, ismét túléltünk
egy halálos lélegzetvételt.
Már nincs, mi tisztává tesz,
nincs fellélegzés, ami körülvesz:
egy hatalmas szemfényvesztés.
Nincs már múlt, felejtős a jelen,
a jövő fogalma pedig, hmmm, ismeretlen.